Utak és kiutak – Érdi Közösségi Gyűlés – 2022
Érd városa a a magyarországi városok közül harmadikként döntött úgy, hogy a közösségi gyűlés módszerét használva vonja be a lakosokat a döntéshozatalba a város jövőjével és fejlesztésével kapcsolatban.
Utak és kiutak – hogyan tegyük Érdet alvóvárosból zöld élővárossá?
Ezt a kérdést boncolgatta 2022. június 11-12-én és június 25-26-án a város első közösségi gyűlése, 50 véletlenszerűen kiválasztott érdi lakos részvételével.
Kertváros? Alvóváros? Élőváros!
Népességszámát tekintve Érd az elmúlt három évtized egyik legdinamikusabban fejlődő magyar városa. A növekedés azonban számos kihívással is együtt jár, és a város lakói közül egyre többen érzik úgy, hogy Érd egyre nehezebben tart lépést infrastruktúrában és a szolgáltatások terén a megszaporodó igényekkel.
A problémák jelentős részben a közterületek és a közlekedés témaköre körül koncentrálódnak: a helyi közlekedési módok szűk köre, a Budapest és Érd közötti ingázás miatt egyre telítettebb úthálózat, valamint az egy ekkora városhoz méltó, valódi városközpont hiánya az elmúlt évtizedekben a legtöbb érdi számára alapvető, életminőséget befolyásoló kérdésekké váltak kortól, nemtől, élethelyzettől függetlenül.
Éppen ezért ahhoz, hogy megfelelő, hatékony, és időtálló válaszokat adjunk ezekre a kihívásokra, szükség van a városlakók aktív részvételére, a közös elemzésre és megoldáskeresésre.
Tízezerből ötven
A nemzetközi módszertani ajánlásokat követve Érd önkormányzata 2022 áprilisában a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárságához (Népességnyilvántartó) fordult, és arra kérte az Államtitkárságot, hogy adja át nekik 10.000, véletlenszerűen kiválasztott érdi lakos címét. Az Önkormányzat 2022 május második hetében ennek a 10.000 véletlenszerűen kiválasztott érdi lakosnak küldött meghívót a közösségi gyűlésre. A meghívóra válaszolók közül sorsoltunk ki 50 főt (és hat póttagot) úgy, hogy ők nemre, korcsoportra, iskolai végzettségre és Érd városrészeire tekintettel leképezzék Érd 18 év feletti lakosságát. Ők lettek a közösségi gyűlés résztvevői.
Tényeken alapuló elemzés és gondolkodás
A közösségi gyűlés tagjai két hétvégén keresztül, június 11-12-én és június 25-26-án üléseztek. Szakértők segítségével járták körbe a város infrastruktúráját, közlekedését érintő legégetőbb kérdéseket, elemezték a felmerült szempontokat, megosztották egymással a tapasztalataikat és véleményüket, majd a folyamat végén közösen fogalmaztak meg egy olyan ajánláscsomagot, amelyet Érd városvezetése elé terjesztettek. A javaslatcsomag a következő ajánlásokat tartalmazza:
- A biztonságos közlekedés és a gépjármű-forgalom csökkentésének elősegítése Érd útrendszerének átgondolásával és a kerékpáros közlekedés nagyobb támogatásával
- Érd vonzóvá tétele a környezetbarát módon, kis ökológiai lábnyommal működő vállalatok számára, amelyek elősegíthetik a város adóbevételeinek növekedését és munkahelyeket teremthetnek az érdi lakosoknak, ezáltal is csökkentve a Budapest és Érd közötti ingázók számát és fejlesztve a várost
- A hatékonyabb vízfelhasználás érdekében az árokrendszer felülvizsgálata és az esővíz gyűjtésére megfelelő rendszer kiépítése Érd egész területén
- Több városi alközpont létrehozása a közösségi terek és közterek újragondolásával és a közösségépítési folyamatokkal kiegészítve
- Több városi zöldfelület kialakítása
- Turizmus fejlesztése a helyi adottságok, történelmi és természeti kincsek kiaknázásával, egyúttal szabadidős lehetőség teremtésével a helyi lakosok számára
- Az érdi központi parkolási rend teljes újragondolása és fejlesztése, bizonyos esetekben a parkolás fizetőssé tételével, zónák kialakításával, őrzött B+R rendszer kiépítésével, továbbá a közlekedés fejlesztésével az iskolák és óvodák környékén
Hogyan látták a résztvevők a Közösségi Gyűlést és mit gondolnak erről az új módszerről? Az alábbi kisfilmből kiderül:
Független folyamat
A közösségi gyűlést az Önkormányzat, a DemNet, és egy szakértőkből álló csapat közösen készítette elő. A folyamatban jelentős szerepe volt az érdi civilek, független szakértők, érdekképviseletek egy csoportjának, valamint a privát szféra képviselőinek is, de egy nyilvános felhívást követően becsatornázhatták a véleményüket azok az agglomerációval, környezeti témákkal vagy az érdi lakosok életminőségét javító ügyekkel foglalkozó szervezetek és csoportok, akik szívesen hozzájárultak gondolataikkal a gyűlés előkészítéséhez.
A gyűlés szakmai tervezésébe és lebonyolításába az Önkormányzatnak nem volt beleszólása, mely biztosította a gyűlés pártatlanságát és függetlenségét.
Hogyan zajlott a gyűlés előkészítése? Milyen tanulságokat szűrtek le maguk a szervezők és az Érdi Önkormányzat a folyamatból? Nézd meg:
A közösségi gyűlés szakmai programját két vezető szakértő, Bart István és Édes Balázs gondozta.
Bart István klímapolitikai szakértő. Húsz éve foglalkozik éghajlatpolitikával, a klímaválság társadalmi hatásaival, a kibocsátások csökkentésével, illetve az alkalmazkodással. Az Environmental Defense Fund szakértője, a Klímastratégia 2050 Intézet alapító igazgatója. 2005 és 2011 között az Európai Bizottság Klímapolitikai Főigazgatóságán dolgozott Brüsszelben, európai és nemzetközi klímapolitikai kérdéseken. 2002 és 2005 között a magyar államigazgatásban irányította az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének bevezetését. Jogász és várostervezői végzettsége van.
Édes Balázs közlekedésgazdász. Másfél évtizede vesz részt közlekedési projektekben tanácsadóként és szakértőként; munkatársa volt az önálló Magyar Vasúti Hivatalnak, a MÁV elnök-vezérigazgatói kabinetének, 2014-ig a BKK vezérigazgatójának. 2019-2022 között a BKK Felügyelőbizottságának elnöke. Gyakran vesz részt városi témájú kutatásokban és civil, közösségi együttműködésekben; a Kortárs Építészeti Központ kurátora. Diplomáját a Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Karán szerezte.
Olvassa el az Érdi Közösségi Gyűlés részletes szakmai összefoglalóját is!