Kezedben a megoldás – hogyan lehet jobb a Nádorliget közlekedése? Újbuda Közösségi Fórum, 2023
2023. május 31.
Klímavészhelyzet van – mit tegyen Budapest? – 2020
Budapest vezetésével közösen 2020 őszén arra vállalkoztunk, hogy – először az országban – a gyakorlatban is kipróbáljuk a részvételi demokrácia egyik emblematikus eszközét, a közösségi gyűlés módszerét. A célunk az volt, hogy egy innovatív, új módszerrel, a budapestiekkel közösen keressük a választ egy mindannyiunkat érintő kérdésre: klímavészhelyzet van – mit tegyen Budapest?
2020 augusztusában a Fővárosi Önkormányzat tízezer véletlenszerűen kiválasztott budapestinek küldött meghívót a közösségi gyűlésre. A meghívóra válaszoló többszáz budapesti közül már a DemNet választott ki – ismét véletlenszerűen – 50 főt, akik korra, nemre, végzettségre és lakóhelyre reprezentatív módon tükrözték a főváros 18 év feletti lakosságát. Ők lettek a gyűlés résztvevői.
A közösségi gyűlés két hétvégén (2020. szeptember 12-13-án és szeptember 26-27-én) keresztül tartott, és a résztvevők szakértők és facilitátorok segítségével beszélgettek arról, hogy hogyan mérsékeljük a klímaváltozás folyamatát, és hogyan lehet a város élhetőbb a budapestiek számára. A résztvevők a gyűlés végén egy nyolc pontból álló ajánláscsomagot fogadtak el arra vonatkozóan, hogy a klímaváltozás elleni harcban milyen célokat tűzzön ki maga elé a Főváros, és hogyan valósítsa meg azokat. A szervezők a Fővárostól arra kaptak ígéretet, hogy a közösségi gyűlés ajánlásait beépítik a 2020 őszén elfogadandó fővárosi klímastratégiába, amelyről majd a Fővárosi Közgyűlés dönt.
A közösségi gyűlés szakmai programjának összeállításáról két független vezető szakértő, Bart István és Honti Márk gondoskodott.
Bart István klímapolitikai szakértő, húsz éve foglalkozik éghajlatpolitikával, a klímaválság társadalmi hatásaival, a kibocsátások csökkentésével, illetve az alkalmazkodással. A Klímastratégia 2050 Intézet alapító igazgatója, a Klímapolitika Kft. kutató-szakértője. 2011 és 2015 között a Magyar Energiahatékonysági Intézet alapító ügyvezetője. 2005 és 2011 között az Európai Bizottság Klímapolitikai Főigazgatóságán dolgozott Brüsszelben, európai és nemzetközi klímapolitikai kérdéseken. 2002 és 2005 között a magyar államigazgatásban irányította az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének bevezetését. Rendszeresen jelentet meg cikkeket, illetve nyilatkozik klímaváltozással kapcsolatos kérdésekben.
Honti Márk a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen működő MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport tudományos főmunkatársa. 16 éve foglalkozik az éghajlatváltozás hatásainak kutatásával a vízgazdálkodás területén. Fő szakterülete az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazása a mérnöki tervezésben, részt vett több tervezett fővárosi nagyberuházás klímahatásvizsgálatában.
Miért támogatta Budapest vezetése a közösségi gyűlés megszervezését?
„Budapest városvezetése elkötelezett a széleskörű állampolgári részvétellel megalapozott döntéshozatal mellett, ezért minden olyan döntést, amely hosszútávon meghatározza a város fejlődését, lakóinak életminőségét és biztonságát, polgárainak megkérdezésével, bevonásával kíván meghozni” – hangsúlyozta Karácsony Gergely főpolgármester.
„A közösségi gyűlés egy külföldön már számos esetben kipróbált (például a brit kormány, szintén klímaügyben tartott közösségi gyűlést idén), bevált, egyszerű, és hatékony módja annak, hogy a társadalomban jelenlévő különböző vélemények és célok egy helyen találkozzanak egymással, és abból a kollektív intelligenciából, amit egy ilyen gyűlés létrehoz, egy jobb döntés születhessen, mint csupán szakértői álláspontok alapján” – tette hozzá Kerpel-Fronius Gábor, okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes.
További információért keresse fel a Fővárosi Önkormányzat kifejezetten a közösségi gyűlésnek dedikált oldalát, nézze meg, hogy milyen ajánlásokat fogadtak el és terjesztettek a résztvevők Budapest vezetése elé, vagy olvassa el a közösségi gyűlés részletes civil szakmai jelentését!
Kapcsolódó galéria
Kapcsolódó videók
