Mi is ez?

Részvételi demokrácia, deliberáció, közösségi gyűlések

Ha demokráciára gondolunk, először gyakran a képviseleti demokrácia – például egy parlamentáris vagy elnöki kormányzati rendszer –, vagy esetleg a közvetlen demokrácia valamilyen formája jut eszünkbe – például egy népszavazás. Képviseleti demokráciában a közügyek befolyásolásának a legkézenfekvőbb módja, hogy részt veszünk például országgyűlési vagy önkormányzati választásokon, ahol megválasztjuk azokat a politikusokat, akik a következő időszakban képviselnek majd minket. A közvetlen demokrácia ehhez képest közvetítő nélküli, direkt beleszólást biztosít az állampolgároknak a döntéshozatalba bizonyos kérdésekben.

Egy kicsit más a helyzet, ha részvételi vagy deliberatív demokráciáról beszélünk. Ilyenkor az állampolgárok nem csupán eszközt kapnak arra, hogy befolyásolják a politikai döntéshozatalt, de a részvétel során új ismereteket is szereznek a szóban forgó közügyről, és lehetőségük nyílik annak közös megvitatására, egymás tapasztalatainak és véleményének megismerésére, hogy ennek fényében hozhassanak döntést. Ezt a tanácskozási folyamatot deliberációnak nevezzük.

 

A közösségi gyűlés a részvételi demokrácia egyik eszköze eredeti, angol nyelvű megnevezése a “Citizens’ Assembly” – szó szerinti fordításban: állampolgári gyűlés. A közösségi gyűlés egy közösség tagjainak legalább 40 fős, reprezentatív csoportja, akiket véletlenszerűen, sorsolásos módszerrel választanak ki. A gyűlés résztvevői egy előre meghatározott kérdésben fogalmaznak meg különböző javaslatokat a döntéshozók felé. Ilyen gyűlésre sor kerülhet helyi vagy országos, de akár nemzetközi szinten is. A gyűlés legalább két hétvégén keresztül tart. Ennek során a résztvevők először tanulnak a témáról, megismerik a tényeket, meghallgatják különböző szakértők és érdekcsoportok álláspontját, majd ezt követően facilitátorok segítségével, deliberatív keretek között, egymás véleményét is megismerve, közösen mérlegelik a különböző megoldási lehetőségeket, a gyűlés végére pedig megfogalmazzák javaslataikat a döntéshozók felé.

Ilyen közösségi gyűléseket sikerrel szerveztek már a világ számos pontján, néhány éve pedig elindult egy önkéntesekből és civil szervezetekből álló hazai kezdeményezés is, amely azt szorgalmazza, hogy Magyarországon is tartsunk olyan közösségi gyűléseket, amelyeknek az eredménye befolyásolja majd a politika döntéshozatalt.

Közösségi gyűlések a világban

Országos közösségi gyűlések:

  • Írország
    • 99 résztvevő, 11 hétvége (másfél év leforgása alatt)
    • Témák: abortusztilalom, választási szabályozás, népszavazások, idősödő népesség, klímaváltozás
    • https://2016-2018.citizensassembly.ie/en/
  • Egyesült Királyság
    • 110 résztvevő, 6 hétvége (öt hónap leforgása alatt)
    • Téma: Hogyan érheti el az Egyesült Királyság a nulla nettó üvegházhatású gázkibocsátást (ÜHG-kibocsátást)?
    • https://www.climateassembly.uk/
  • Franciaország
    • 150 résztvevő, 7 hétvége (kilenc hónap leforgása alatt)
    • Téma: Hogyan lehet 2030-ig (az 1990-es szinthez képest) 40%-kal csökkenteni az ÜHG-kibocsátást Franciaországban a társadalmi igazságosság szellemében?
    • https://www.conventioncitoyennepourleclimat.fr/

 

Helyi szintű közösségi gyűlések:

Hasznos tudnivalók

Mi a közösségi gyűlés?
A közösségi gyűlésen az élet minden területéről érkező emberek gyűlnek össze, hogy fontos, a közösség tagjait érintő ügyekről beszéljenek. A gyűlésen a résztvevők új ismereteket szereznek a témáról, megosztják a gondolataikat egymással, végül ajánlásokat tesznek arra, hogy milyen módon kezeljük a problémát. A közösségi gyűléseket számos helyen használják a világon – többek között Lengyelországban, Írországban, Belgiumban – hogy segítsék a kormányok, parlamentek és önkormányzatok munkáját.

Mit jelent a részvétel? Ismerni kell a témát a gyűlés előtt?
Ha valaki bekerül egy közösségi gyűlés tagjai közé, találkozni fog a közössége sok más tagjával. Beszélgetéseken fog részt venni, szakértőket és másokat fog meghallgatni, akiknek különböző nézeteik vannak arról, hogy milyen válaszokat kellene adni az adott problémára.

Mi történik egy közösségi gyűlés ajánlásaival?
A gyűlés során a szervezők rögzítenek minden ötletet és ajánlást. A rögzítés név nélkül történik. Ezt az anonim információt a szervezők arra használják, hogy egy összefoglalót készítsenek, ami összegzi a közösségi gyűlés ajánlásait. Az összefoglalót bemutatják a nyilvánosságnak, megkapja a döntéshozó, aki a benne szereplő javaslatokra nyilvánosan reagál, és lehetőség szerint beépíti a politikai stratégiájába.

Hogyan biztosítják, hogy mindenki számára megoldható legyen a részvétel?
Egy ilyen gyűlésen az étkezésen kívül a szervezők egy bizonyos összegű juttatást is biztosítanak minden résztvevőnek. Ezen kívül ügyelnek rá, hogy a rendezvény helyszíne mindenki számára akadálymentesen megközelíthető legyen, és ha bármely résztvevőnek jeltolmácsra vagy más támogatásra van szüksége, mindent megtesznek, hogy azt biztosítani tudják. A gyerekvigyázás, otthonápolás költségeit is fedezik, ha valakinek erre van szüksége ahhoz, hogy jelen tudjon lenni.

Kik azok a vezető facilitátorok?
A vezető facilitátorok (jellemzően kettő) a közösségi gyűlés folyamatának megtervezéséért, a gyűlések módszertanilag megfelelő megszervezéséért, a gyűlésen felszólaló szakértők és érdekcsoportok vezető szakértőkkel közösen történő kiválasztásáért, koordinációjáért, a gyűlés pontos programjának szintén a vezető szakértőkkel közösen történő kialakításáért és a gyűlés napjainak levezetéséért felelnek. A vezető facilitátorok a folyamat döntéshozótól független, a közösségi gyűlés módszerét jól ismerő, szakmailag felkészült koordinátorai, akik a fenti feladatok ellátásán kívül felkészítik a gyűlés asztali facilitátorait, a gyűlés napjain pedig biztosítják annak hatékony megvalósulásának menetét. A vezető facilitátorok figyelembe veszik a résztvevők felmerülő igényeit, tartják az időkereteket, biztosítják a konstruktív deliberáció kereteit, és azt, hogy a részvételi folyamat egy jó élmény legyen az abban részt vevők számára.

Kik azok az asztali facilitátorok?
A közösségi gyűlésen képzett asztali facilitátorok segítik a kis csoportokban történő deliberációs munkát, felkészítésükért és munkájuk koordinálásáért a vezető facilitátorok felelnek. Egy-egy asztalnál egy asztali facilitátor és jellemzően 6-8 résztvevő foglal helyet.

Kik azok a vezető szakértők?
A közösségi gyűlés vezető szakértői (jellemzően kettő), az adott téma elismert szakértői, rálátással rendelkeznek a teljes témakörről, és tudják, kik az egyes részterületek szakértői. Tisztában vannak a szakértői vélemények sokaságának fontosságával (beleértve a sajátjuktól eltérő véleményeket is!), képesek a sajátjuktól eltérő vélemények objektív kezelésére és értékelésére, és erős kapcsolati hálóval rendelkeznek a témában. A vezető szakértők a vezető facilitátorokkal együttműködésben összeállítják és koordinálják a gyűlésen felszólaló szakértőket és érdekcsoportokat, részt vesznek a gyűlések pontos programjának kialakításában, ezen kívül jelen vannak a gyűlés napjain, ahol szükség esetén hozzájárulnak a gyűlés alatt felmerülő szakmai kérdések megvilágításához.

Mi az a szakértői csoport?
A közösségi gyűlés tanulási fázisában részt vevő szakértők csoportja. Rövid, könnyen érthető, világos előadások vagy írásos anyagok formájában tájékoztatják a gyűlés résztvevőit a szakterületük témához kapcsolódó ismereteiről. A diverz szakértői csoport tagjainak felkéréséért, koordinálásáért a gyűlés vezető szakértői felelnek, együttműködve a vezető facilitátorokkal.

Mik azok az érdekcsoportok?
A közösségi gyűlésen különböző érdekcsoportok képviselői is bemutatják a véleményüket a témával kapcsolatban szóban vagy írásban. A vezető facilitátorok a vezető szakértőkkel közösen arra törekszenek, hogy minél sokszínűbbek legyenek a megismerhető álláspontok.

Látogasson el a DemNet főoldalára és tudjon meg többet rólunk és az egyéb programjainkról.